J�t�kosok

Az �rz�

Ez a poz�ci� a forr�sok szerint m�r a 13. sz�zadban l�tezett, b�r az �rz� feladata m�dosult az id�k sor�n. R�gebben az �rz� egy plusz feladattal megb�tott hajt� volt. Jog�ban �llt �trep�lni a p�lya m�sik v�g�be �s g�lt szerezni.

A terel�k

A terel�k feladata keveset valtozott az �vsz�zadok sor�n, s val�sz�n� szerep�k egyid�s a gurk�k haszn�lat�val. Els�rend� k�teless�g�k megv�deni csapatt�rsaikat a gurk�kt�l, ezt az �t�j�k seg�ts�g�vel teszik(egykor futk�sbotot haszn�ltak). A terel�knek sosem volt feladatuk a g�lszerz�s, �s arra sem utal semmi, hogy kor�bban lettek volna a kvaffal kapcsolatos teend�ik.

A gurk�k terel�se nagy testi er�t igy�nyel, �rthet� h�t, hogy ezt a poz�ci�t a t�bbivel ellent�tben majdnem mindig var�tsl� nem pedig boszork�ny t�lti be. Emellet fontos, hogy a terel� fejlett egyens�j�rz�kkel rendelkezzen, hiszen n�ha mindk�t kez�vel el kell engednie a sepr�nyelet, hogy k�tkezes �t�st m�rhessen a labd�ra.

A hajt�k

A legkor�bban kialakult szerepk�r a kviddicsben - a j�t�k c�lja ugyanis egykor csak a g�lszerz�s volt. a hajt�k egym�snak dob�jl�k a kvaffot, �s 10 pontopt szereznek a csapatuknak, valah�nyszor siker�l �tjuttatniuk a labd�t a g�lkarik�k valamelyik�n.

A hajt�s technik�j�ban csak a kosarakat(l�sd "A k�zd�t�r" modulban) felv�lt� karik�k bevezet�se utr�n egy �vvel, 1884-ben �llt be jelent�s v�ltoz�s.Akkor meghoztak egy �j szab�jt miszerint a b�ntet�z�n�ba csak a kvaffot birtokl� hajt�nak szabad berep�lnie, ellenkez� esetben a g�l �rv�nytelen. Ez a megk�t�s a "stooging"-ot volt hivatott megakad�lyozni. Az �j szab�ly bevezet�s�nek visszhangj�r�l a reggeli pr�f�ta is tud�s�tott.

A fog�

A fog� rendszerint a legkissebb tests�j�, leggyorsabb r�pt� j�t�kos. Feladata v�grehajt�s�hoz �les szemre van sz�ks�ge, valamint tudnia kell f�l k�zzel �s szabad k�zzel rep�lni. Mivel teljes�tm�nye kulcsfontoss�g� a m�rk�z�s szempontj�b�l - a cikesz megszerz�se ak�r a veszt�sre �ll� csapatot is gy�ztess� teheti -, ez�rt a fog� az ellenf�l szab�lytalankod�sainak leggyakoribb c�lpontja. A fog�kat,akik hagyom�nyosan a csapatok legjobb rerp�l�i, nagy megbecs�l�s �vezi, ugyanakkor a tapasztalatok szerint �k szenvedik el a legs�josabb s�r�l�seket.

Labd�k

A kvaff

A n�gy kviddicslabda k�z�l ez volt az egyetlen amit eredetileg nem b�v�ltek meg. Egyszer� varrott b�rlabda volt, gyakran f�llel is ell�tt�k az egykezes dob�s megk�nny�t�se c�lj�b�l, egyes r�gi kvaffokon pedig lyukak tal�lhat�ak az ujjak sz�m�ra. A markol�sseg�t� b�b�jok 1875-�s felfedez�se azonban feleslegess� tette a f�leket �s lyukakat, mivel a b�b�jozott b�r azok n�lk�l is biztos fog�st ny�jtott a hajt�nak.

A modern kvaff 30 cm �tm�r�j�, fel�lete varratmentes. Skarl�tpirosra el�sz�r 1711 tel�n, egy zuhog� es�ben lej�tszott meccs ut�n sz�nezt�k. Az es�ben ugyanis k�ptelens�g volt megtal�lni a labd�t, valah�nyszor az a s�ros talajra hullott.A hajt�kat az is egyre jobban bosszantotta, hogy minden egyes elrontott �tad�s ut�n le kell sz�llniuk a f�ldre a kvaff�rt. Nemsokkal a labda sz�n�nek megv�ltoztat�sa ut�n Daisy Pennifold boszork�ny azzal az �tlettel �llt el�, hogy c�lzott b�b�jt haszn�lva befoj�solj�k a kvaff zuhan�si sebess�g�t - azaz �rj�k el, hogy az elejtett labda olyan lassan ereszkedjen lefel� a talaj fel�, mintha v�zben s�llyedne -, lehet�v� t�ve, hogy a hajt�k m�g a leveg�ben elkapj�k.A kviddicsben ma is a Pennifold-kvaffot haszn�ljuk.

A gurk�k

Az els� gurk�k rep�l� k�t�mb�k voltak. Ez a k�s�bbiekben csak annyit v�ltozott, hogy g�mb�ly�re faragt�k �ket. Ezeknek a k�labd�knak azonban volt egy igencsak h�tr�nyos tulajdons�guk: a 15. sz�zadi terel�k m�gikus �ton megn�velt erej� terel��t�je k�nnyen sz�tt�rhette �ket, �gy a j�t�kosokat a m�rk�z�s v�g�ig k�t�rmel�k �rizte.

Val�sz�n�leg ez az oka annak, hogy a 16. sz�zadban egyes kviddicscsapatok elkezdtek �lomgurk�kkal k�s�rletezni.Az �lomr�l v�g�l meg�lap�tott�k, hogy t�l puha anyag, a gurk�k�sz�t�shez(minden fel�leti s�r�l�s, egyenletlens�g negat�van befoj�solja a gurk� ir�nytart�s�t). Ma m�r a gurk�k vasb�l k�sz�lnek, �tm�r�j�k 25 cm.

Speci�lis b�b�jozotts�gukb�l kifoly�lag a gurk�k mindenkit �ld�z�be vesznek. Ha nem �tik valamely ir�nyba �ket, a legk�zelebbi j�t�kost veszik c�lba, ebb�l k�vetkez�en a terel�knek igyekezni�k kell a gurk�kat min�l t�volabb tartani a csapatt�rsaikt�l.

Az aranycikesz:

Az aranycikesz el�dj�hez, a golden snidgethez hasonl�an di� nagys�g�. Arra b�v�lik, hogy min�l tov�bb igyekezzen meg�rizni a szabads�g�t. Mes�lik, hogy egy 1884-es bodmin-l�pi m�rk�z�sen hat h�nap alatt nem siker�lt elkapni az aranycikeszt. V�g�l a fog�k kritik�n aluli teljes�tm�ny�t megel�gelve mindk�t csapat feladta a meccset. A k�rny�ket ismer� cornvalli var�zsl�k m�g mind a mai napig azt �ll�tj�k, hogy a cikesz elvadultan �l a l�pvid�ken.