Nicolas Flamel

Nicolas Flamel (kb. 1330, Pontnoise - 1413, a hagyom�ny szerint 1418, P�rizs) Sikeres francia irnok, m�sol�, �r�, k�zirat-, �s val�sz�n�leg ingatlankeresked�, hal�la ut�n alkimistak�nt v�lt h�ress�. A legenda szerint � k�sz�tette el a B�lcsek k�v�t. �ll�t�lag Flamel �rta a Alkim�a nagyk�nyv�t amit 1612-ben P�rizsban publik�ltak. Egy csal�dtagj�t ismerj�k, a feles�g�t, Perronelle Flamelt.

�lete �s munk�ss�ga
Flamel szeg�ny zsid� csal�db�l sz�rmazik, akik k�nyszerb�l vett�k fel a kerszt�ny hitet. Apj�t�l tanulta el a k�nyvm�sol� mesters�get, �s a benc�s szerzetesekn�l is tanult. T�k�letesen tudott h�ber�l, franci�ul �s latinul. 1355-ben vette feles�g�l az �zvegy Perronelle-t ( Perenelle ). P�rizsban eleinte irnokk�nt dolgozott, feles�g�vel egy�tt pedig egy kis boltot vezettek a Saint-Jacques-de-la-Boucherie templomn�l. Emellett berendezett a k�zelben egy m�helyt is, mely �rt�kes k�ziratok k�sz�t�s�re szakosodott. Vev�i k�z� tartozott val�sz�n�leg Jean de Berry herceg is. Id�vel jelent�s vagyonra tett szert, melyb�l t�bbek k�z�tt templomokat �s r�szorul�kat t�mogatott.

Flamel 1410- ben tervezte meg saj�t s�rk�v�t, melyet m�ig a p�rizsi Cluny m�zeumban �riznek. A k�zhiedelemmel ellent�tben nem tal�lhat�k rajta titokzatos szimb�lumok, csup�n P�ter �s P�l apostolt �br�zolja, J�zus Krisztussal, mint a vil�g ur�val a k�z�ppontban, l�b�n�l pedig mag�t Flamelt, mint boml� holttestet.

Neki tulajdon�tott m�vek
1591- ben Jacques Cohorry, alkimista szerz� 3 sz�vegr�szb�l �ll� gy�jtem�nyk�tetet adott ki a f�mek transzmut�ci�j�r�l. Ezek k�z�l az egyik, a "Sommaire Philosophique", Flamel neve alatt jelent meg. Ez a m� t�bb kiad�st is meg�rt, k�s�bb versesk�tetbe is foglalt�k.

Flamel nev�hez tov�bbi alkot�sok is f�z�dnek, pl. az el�sz�r 1612- ben, P�rizsban publik�lt Alk�mia nagyk�nyve( Livre des figures hi�roglypiques) c�m� k�nyv, melyet aztun�n angolul (1624. London) �s n�met�l (1681. Hamburg) is kiadtak. A kiad� el�szav�ban Flamel alkimista p�lyafut�s�nak t�rt�net�t olvashatjuk.

Nigel Wilkins Flamelr�l �rt �letrajz�ban c�folja, hogy Flamel vagyona alkimista tev�kenys�g�b�l sz�rmazna. Mivel feles�ge akkoriban m�r k�tszer meg�zvegy�lt, val�sz�n�leg sz�p kis �r�ks�get vitt a h�zass�gba. Wilkins szerint Flamel a sz�z�ves h�bor� z�rzavar�t kihaszn�lva, ingatlan�gyleteib�l szint�n jelent�s �sszegre tett szert. Egy bizonyos Villain abb� m�r a 18. sz�zadban megk�rd�jelezte Flamel szerz�s�g�t az Alk�imia nagyk�nyv�vel kapcsolatban. Wilkins ehelyett a kiad� m�v�nek tartotta a k�nyvet, aki a ford�t�st csak sz�nlelte. Tartalm�t val�sz�n�leg kor�bbi alkimista �r�sokb�l, Flamel �let�nek ismert r�szleteib�l, valamint sz�jhagyom�ny �tj�n terjedt inform�ci�kb�l �ll�tott�k �ssze.

Annak ellen�re, hogy a k�nyv 1399- es keltez�s�, Claude Gagnon szerint a haszn�lt sz�kincsb�l �s a fogalmaz�s st�lus�b�l egy�rtelm�en bizony�that�, hogy nem keletkezhetett 1590 el�tt. A kiad�k�nt megnevezett Arnaud de la Chevalerie pedig a val�s�gban nem m�s, mint a h�res kabbalista Fran�ois B�roalde de Verville.

Legend�k
Az Alk�mia nagyk�nyv�nek el�szava szerint 1357- ben megjelent Flamelnak �lm�ban egy angyal, aki egy k�nyvet mutatott neki, amelynek tartalma csak Flamel sz�m�ra volt el�rhet�. A k�nyv, amit azt�n Flamel val�ban csup�n k�t fill�r�rt v�s�rolt meg, h�rom fejezetben - melyek mindegyike pontosan 7^[*] oldalb�l �ll, alleg�rikus �br�zol�sban a B�lcsek k�ve el��ll�t�s�nak m�dj�t tartalmazza. A k�d megfejt�s�hez azonban csak 21^[**] �v m�lva jutott hozz�.

Egy m�sik legenda szerint 1382. janu�r 17-�n, h�shagy�

kedd el�tti napon, h�tf�n (a val�s�gban ez a d�tum egy p�nteki napra esett)- Flamel �s feles�ge - higanyb�l el�sz�r ez�st�t, majd ugyanebbe az �vben �prilis 25.-�n aranyat �llitottak el�.

Tov�bbi legend�k keringenek az �r�k �let elix�rj�nek �ll�t�lagos feltal�l�sa k�r�l is. Eszerint Flamel �s feles�ge csak megrendezt�k a hal�lukat, �gy a tolvajok, akik Flamel s�rj�ban elrejtett kincsekre vad�sztak, �resen tal�lt�k azt. Tov�bbi h�resztel�sekre adott okot, hogy j�val a hal�la ut�n m�g mindig az � neve alatt jelentek meg alkimista m�vek. A 18. sz�zad elej�n egy francia �zletember, Paul Lukas (1664-1737) T�r�korsz�gb�l Eur�p�ba visszat�rve �rdekes t�rt�neteket hozott mag�val, miszerint a helyiek tal�lkoztak a halhatatlan �s �r�k fiatal Flamellel. K�s�bb hasonl� h�rek keringtek Saint-Germain gr�f �let�r�l �s utaz�sair�l is.

N�h�ny legend�ban sz� esik �brah�m m�gusk�nyv�r�l is.�ll�t�lag birtokolta �s haszn�lta is.A k�nyvben tal�lhat� az �let elix�rj�nek receptje valamint egy legenda egy ikerp�rr�l.�k lesznek majd azok az emberek akik vagy elpuszt�tj�k a vil�got vagy megmentik.A K�dexben (mert hogy �gy is h�vj�k a m�gusk�nyvet) a j�slat ezt �rja: a kett� mely egy mindenn� l�szen